Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egézség Tár

Nagyanyáink bölcsessége.

 

 

Torma
A frissen lereszelt torma kitisztítja a hörgőket, és az arcüregekben
lévő dugulást is képes enyhíteni. A tormában lévő izotiocianát nevű
vegyület hatására a légutak könnyebben megszabadulnak a váladéktól,
csökken a gyulladás, a légzés könnyebbé válik.
Aki a különlegesebb ízeket is szereti, van kedve és lehetősége, a
japán wasabit is kipróbálhatja. Ez a zöld tormaféle rendkívül erős, és
még komolyabb tisztító hatással rendelkezik, mint a torma.

 

 

 

Gyömbér

 

 

Enyhíti a köhögést, csökkenti a torokfájást, és egyben a vírusokkal
szemben is képes felvenni a harcot. Kínában és Indiában már évszázadok
óta használják a gyömbért a megfázás kezelésére. Influenzás időszakban
igazi orvosság a gyömbértea mézzel és citrommal. Egy darabka friss
gyömbért tegyünk forrásban levő vízbe, majd hagyjuk ázni öt percig.
Szűrjük le, és ízesítsük mézzel, citrommal. Kortyolgassuk egész nap.

 

Erős paprika
A csípős fűszer leginkább a hörgőkben és az arcüregekben lévő dugulást
enyhíti. A paprika csípősségét "okozó" kapszaicin stimulálja a
váladéktermelő sejteket a tüdőben és az orrüregben, illetve segíti a
váladék eltávolítását. Hasonló a hatása a Cayenne-borsos teának,
melyet házilag készítsünk el: egy negyed teáskanál Cayenne-borsot
adjunk egy bögre forrásban lévő vízhez, ízesítsük frissen facsart
citromlével, egy kevés gyömbérrel, és édesítsük mézzel.
Vöröshagyma
Kitisztítja a hörgőket, és az arcüregekben fellépő dugulást is
enyhíti. A népi gyógyászatban az asztma gyógyszere. Emellett egyes
másodlagos baktériumfertőzéseket, mint például a tüdőgyulladást is
képes legyőzni. A kipréselt nyers hagymalevet narancslével vagy
grépfrútlével fogyaszthatjuk, ekkor nem érződik annyira az intenzív
íz.
Hagymatea
Két-három fej vöröshagymát mossunk meg jó alaposan héjastul, és vágjuk
össze. Főzzük néhány percig egy liter vízben. Ízesíthetjük szárított
kamillával, hársfával is. Pirítsunk meg három evőkanálnyi barna
cukrot, és hígítsuk fel a hagymafőzettel. Mézzel édesítve igyuk,
aprókat kortyolgatva.
Forralt bor
A népi gyógyászat egyik legjobb módszere a melegen gőzölgő, illatos
forralt bor elkortyolgatása. A bort - legyen az vörös vagy fehér -
forralás előtt érdemes vízzel felhígítani. :))))) Ezután már kedvünk szerint
fűszerezhetjük fahéjjal, szegfűszeggel, mézzel. Teaboltokban és
nagyobb üzletekben már külön forralt bor-fűszerkeveréket is
vásárolhatunk.

Húsleves 

 

A húsleves, akárcsak a többi forró, gőzölgő ital, melyet meghűlésre
ajánlanak, segít felszakítani a váladékot, pótolja az elvesztett
folyadékot, és a kaparó toroknak is enyhülést hoz. A kutatók a
tyúkhúsleves vizsgálatakor a legfontosabb hatóanyagoknak a
vitaminokat, ásványi anyagokat, fitokemikáliákat találták, és egy
aminosavat, melyet ciszteinnek hívnak. A házi húsleves még jobban
enyhíti a tüneteket, ha fokhagymával, Cayenne-borssal vagy curryvel
ízesítjük. Bár az is igaz, hogy a húsleves akkor hat a betegre a
legjobban, ha azt egy szerető családtag viszi az ágyába.

 

Fokhagyma 

 

 

Helyi antibakteriális hatást fejt ki, segítségével elmúlik az
orrdugulás, javul az étvágy. Náthás időszakban hetente legalább
egyszer együnk nyers fokhagymát, vagy igyunk naponta alkoholos
fokhagymacseppeket. A fokhagyma egyszerre csökkenti a dugulást a
hörgőkben, kitisztítja az orrot, és enyhíti a torokfájást is. Ezeket a
hatásait a benne lévő kénnek köszönheti, mely jellegzetes szagát és
ízét is adja.

TIPP:
 

 

 

 

Aki a fokhagyma intenzív ízét nem kedveli, az süsse meg a gerezdeket
kevés olívaolajjal fóliában, majd passzírozza szét, és kenje kenyérre.

 

 

 

Cékla

 

 

 

A céklából készült ital segít leküzdeni az influenzát és a náthát. 

 

 

Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található
vitaminoknak, ásványi anyagoknak, valamint fitovegyületeknek
köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitaminokban.
Gyümölcscentrifugában kipréselt levét répa- és almalével
fogyaszthatjuk. Salátákat nyersen is gazdagíthatunk vele.

 

Savanyú káposzta

 

A káposzta savanyítva őrzi meg leginkább magas C-vitamin-tartalmát.
Ennek a jelentősége igen nagy, mert ételeinkben az elkészítés során -
a hő hatására - a C-vitamin nagy része tönkremegy. Télutón a
C-vitaminban dús savanyú káposzta segíthet ezt a hiányt pótolni. S az
sem elhanyagolható szempont, hogy ez a zöldség lehet az egyik
legolcsóbb C-vitamin-forrás a hideg időben.

 

Citrusfélék
A citrusgyümölcsök amellett, hogy C-vitamin-bombák, tele vannak
gyulladáscsökkentő antioxidánsokkal. A lázas állapottal vagy hányással
járó influenzában is segítenek pótolni az elvesztett folyadékot, és
csökkentik a tünetek intenzitását. Ha télen mindennap egy pohár
narancs- vagy grépfrútlevet elfogyasztunk, felerősíthetjük
immunrendszerünket a megfázás ellen.

Jó tudni!
 

 

A grépfrútban található egyes vegyületek megváltoztathatják a
gyógyszerek hatását, ezért ha gyógyszeres kezelésre szorulunk vagy
krónikus betegek vagyunk, kérjük ki orvos tanácsát.

 

Antibiotikum helyett: mézes fokhagyma

 

 

Két gerezd fokhagymát nyomjunk át fokhagymanyomón, majd keverjük el 1
teáskanál mézzel. Naponta 4-5-ször ismételjük, hiszen ez a legjobb
természetes antibiotikum, 2-3 nap alatt kitakaríthatja a kórokozókat a
szervezetből.

Részletes gyógymód - érelmeszedés ellen és az immunrendszer erősítésére
Az alábbi receptet 3 forrásból ismerem.
a) Régi szomszéd bácsim (86 évet élt) egyszer a kezembe adott egy régi
írással írt kis lapot "titkos recept" címmel, és csodálatos hatásáról
gyakran mesélt nekem.

A háborús években is megvédte őt a szer. Erős
dohányos volt egész életében, mégis, fürgén mozgott és szellemileg is
friss volt szinte mindvégig. Orvosnál, kórházban csak élete utolsó
évében volt.
b) Másodjára egy általam nagyra becsült természetgyógyásztól kaptam,
aki gyógy masszőrként dolgozott. Sok külföldi beteg járt hozzá, akiknek
a kezelése korlátozott időtartamú volt. Mivel erősen hitt a fokhagyma
esszencia gyógyító erejében, le is fordíttatta azt, és
rendszerint betegei kezébe adta.
c) Harmadjára az Agykontroll wew-oldalán bukkantam rá. Dr. Domján
László (belgyógyász, agykontroll oktató) tette közzé. Az alábbi levél
és idézet tőle való.
"dr. Hermann István elmesélte, hogy édesapja tüdejét néhány éve azért
nem merték megoperálni, mert az ultrahang- és a röntgenvizsgálat
tanúsága szerint olyan mértékű érelmeszesedése volt, hogy az aortája
gyakorlatilag törékeny "porceláncsővé" vált. A sebészek attól féltek,
hogy a főverőér érintésekor az menthetetlenül sérül, és a beteg
elvérzik.

István hallott egy ősi receptről, amit egy Unesco-expedíció talált
néhány éve Kínában. Kipróbálta, és
édesapja aortája - orvosa ugyancsak nagy meglepetésére - teljesen
mészmentessé vált, amint azt az ultrahangvizsgálat egyértelműen
jelezte! Orvosi szempontból ez egyszerűen döbbenetes! Mivel manapság a
legtöbb halálesetet és számtalan, súlyos tünettel járó betegséget
végső soron az
érelmeszesedés okoz, ezért örömmel adom közre az egyszerű receptet.
(Én is rögtön készítettem egy-egy
adagot a szüleimnek és magamnak.)"

Így készítjük:
. 33 dkg megtisztított fokhagymát fokhagymaprésben szétnyomunk,
. majd 10 napig áztatjuk 3 dl, 96%-os, gyógyszertárban kapható
alkoholban, lezárt üvegben.
. Közben naponta egyszer fellötyköljük, hogy a fokhagyma
hatóanyagainak kioldódását ezzel is serkentsük.
. Ezt követően a pépet tiszta ruhán átszűrjük üvegbe. A nyert folyadék
tömény, ragacsos fokhagymakivonat.
Adagolása: mindig evés előtt kell meginni, kevés tejben, gyümölcslében
vagy vízben elkeverve.
Reggel Délben Este

1. nap: 1 csepp 2 csepp 3 csepp
2. nap 4 csepp 5 csepp 6 csepp
3. nap: 7 csepp 8 csepp 9 csepp
4. nap: 10 csepp 11 csepp 12 csepp
5. nap: 13 csepp 14 csepp 15 csepp
6. nap: 15 csepp 14 csepp 13 csepp
7. nap: 12 csepp 11 csepp 10 csepp
8. nap: 9 csepp 8 csepp 7 csepp
9. nap: 6 csepp 5 csepp 4 csepp
10. nap: 3 csepp 2 csepp 1 csepp
11. naptól: napi 3 x 25 csepp, amíg a folyadék el nem fogy.
A kúra idején érdemes a szokásosnál több folyadékot fogyasztani.
Állítólag 7-évig nem kell ismételni.
Ha valaki kedvet érez hozzá, javaslom, próbálja
ki, hiszen veszélytelen, és viszonylag olcsó szerről van szó.
 

 

 

 

Kockázatok és mellékhatások

 

 

 

 

 

A gyógyszer nagy üzlet, de néha halálos


 

 

Ha a tudományra gondolunk, a Curie házaspár jut eszünkbe, ahogy nagy üstökben kavarják az olvadt szurkot, és vizes falu pincelakásukban hajtják rádiumittas párnáikra fejüket, vagy eszünkbe juthat Semmelweis, akit őrületbe kergettek, de ő makacsul állította, hogy a karbolsavas kézmosás eltávolít valamit az orvosok kezéről, ami a gyermekágyi lázat okozza. A tudomány a fejünkben egyet jelent az emberiség érdekében kifejtett áldozatos munkával, melyben az igazság mindenek előtt áll. Az orvostudományi kutatásokból lassan kiváló gyógyszerkutatást hasonló nimbusz övezi, amit a gyógyszeripar szorgosan táplál is - ma már nyers üzleti érdekekből. Miközben az orvoslással és a gyógyszerkutatásokkal kapcsolatos illúzióink a régiek, közben a világ nagyot változott. Mondhatni készületlenek vagyunk egy új kor kihívásaival szemben.

 

 

Ma már könnyen az életével játszik az, aki holmi letűnt kor bizalmával fordul orvosa, a javasolt kezelések vagy a gyógyszerek felé. Amerikában a hivatalos statisztikák alapján úgy kalkulálják, hogy a vezető halálok az orvosi műhiba, megelőzve ezzel a szív érrendszer eredetű tumoros halálozásokat. a műhiba sok mindent takar, kórházi fertőzéseket, téves műtéteket, rosszul adagolt, vagy téves indikációval felírt gyógyszereket. Nálunk ilyen statisztikák készülnek, a műhiba-halottak beolvadnak abba a kategóriába, ahova legkézenfekvőbb elsuvasztani őket. az olykor-olykor kirobb-antott műbalhék egyedi eseteknek tűntetik fel a melléfogásokat félrekezeléseket; egy-két fej lehull, a nagyüzemi termelés folyik tovább.

 

A csak csökkenthető, de ki küszöbölhető orvosi műhibák mellett azonban az utóbbi évtizedekben egy új veszély jelent meg, amelyet egyre kevésbé kicsinyelhetünk le. Ennek lényege, hogy a gyógyszergyári kutatás egyre inkább profitorientált üzletággá változott, aminek egyenes következménye, hogy a gyógyszerkutatást, gyógyszergyártást forgalmazást egyre inkább a profitérdekek, és az emberi egészség feltétlen védelme irányítja. Ennek csak egyik vadhajtása az oly sokat kárhozatott orvoslátogatói rendszer, amely vizsgálatok szerint jelentősen befolyásolja az orvosok receptfelírási szokásait, ami túlgyógyszerezéshez indokolatlanul drága gyógyszerekre való átváltáshoz vezet. Amerikában évente orvosonként legalább 13 000 dollárt költenek el gyógyszercégek promócióra. Az utóbbi években a gyógyszerpiac kutatógárdája felére apadt, reklámszektora viszont a duplájára nőtt. Ez a szisztéma rendkívül komoly többletköltséget ró mindenhol a világon az egészségügyi kasszákra, hiszen az orvoslátogatók sokszor azonos hatású, de sokkal drágább gyógyszerek felírására veszik rá az orvosokat, akik olykor maguk is anyagilag érdekeltek ebben. A neves orvosi szaklapokban megjelenő gyógyszerreklámok 50-60%-ban megtévesztő adatokat tartalmaznak, létező vizsgálatokra hivatkoznak, lekicsinylik a mellékhatásokat eltúlozzák a jótékony hatásokat.                                                  

 

 

A gyógyszer mint áru

 

 

Az igazi veszély azonban abban áll, hogy a gyógyszer áruvá vált. Egy sok pénzért kifejlesztett árú sajátja, hogy minél többet akarnak eladni belőle. Ez azt jelenti, hogy az orvosokat indokolatlanul szeretnék az új, drágább szer felírására rávenni, vagy a beteg szempontjából indokolatlanul akarják egy hasonló, akár kevésbé hatásos konkurens gyógyszerre átállítani. Ennek egyik eszköze, hogy úgynevezett naturalisztikus vizsgálatokat terveznek, melyben az orvos fejpénzt kap a "vizsgálatba" bevont minden betege után. Az orvos érdekelt lesz abban, hogy betegét átállítsa egy új gyógyszerre, hogy minél több kísérleti személyről adhasson számot. Eredményeit talán még le is közlik egy szaklapban, legyen meg neki a dicsőség, de a fő nyereség a krónikus betegek új gyógyszerre való átállítása. Az árú forgalmazását úgy is lehet növelni, ha piacot találunk hozzá. A "piac" a betegpopuláció. És ha kevés a beteg, ki kell őket találni. Napjainkban éles harc folyik azért, hogy bizonyos "kórképek" bekerüljenek a diagnosztikai rendszerekbe, vagyis, hogy új betegségek keletkezzenek, amelyeket aztán már lehet kezelni. Ha már elfogadtattak egy új betegséget, ami korábban csak hétköznapi probléma volt, onnantól kiterjedt epidemiológiai kutatások indulnak meg, hogy bizonyítsák: a társadalom alulkezelt az adott betegség szempontjából. Életminőségkutatások bizonyítják, mennyivel rosszabb az életminősége annak, aki premenstruális panaszokkal, hátfájással, depresszióval, kívánatos szőrzettel, kisebb nemi potenciával rendelkezik. Hirtelen kiderül, hogy a negyven feletti férfiak fele impotens, hogy a nők még öngyilkosok is lehetnek menstruációs zavaraiktól, hogy a lakosság 20%-a depressziós, majdnem mindenkinek koleszterinszint csökkentőt kéne szednie. A sok pénzért kifejlesztett gyógyszert mindenáron el kell adni. Akkor is, ha haszontalan, de még akkor is, ha ártalmas.

 

 

A koleszterinszint csökkentők története

 

 

Agyonkutatott téma, hogy a vér magas koleszterinszintje fokozza a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát. Elég, ha azt mondjuk: infarktus, trombózis, agyembólia. Ezzel jól lehet riogatni az embereket, hisz majdnem mindenki élni akar. 2004-ben abból támadt némi kis botrány, hogy függetlennek vélt szakértői bizottság leszállította a normálisnak tekintett koleszterinszint határt, aminek következtében egyből további hétmillió amerikainak kellett volna szednie élethossziglan valamely sztatint, vagyis a modern koleszterinszint-csökkentők családjának egyik tagját. Csakhogy hamarosan kiderült, hogy a kilenctagú bizottság nyolc tagja olyan gyógyszercégek felé elkötelezett anyagilag, akik sztatinokat gyártanak. Miközben a szakértők szó szerint fél Amerikát sztatinokkal etetnék, valójában csak minden ötszázadik embernek van genetikai okokból magas koleszterinszintje, a többi normális étkezéssel némi sporttal normál szintre tudná letornázni koleszterinszintjét. A ma sztatinokat szedőknek mindössze 1%-a az, aki genetikai hiba miatt rászorul a gyógyszeres kezelésre. A többit meggyőzték arról, hogy jó neki, ha szedi. Azt elfelejtették megmondani neki, mit nyer ezzel milyen áron. Az első sokkot a Baycol nevű koleszterinszint-csökkentő 2001-es visszahívása okozta. Ezt 1998-ban vezették be a piacra, 2000-ben ismerték fel az első halálesetet a szer szedése következtében. Ez nyilván azt jelenti, hogy ez az eset volt az első, hanem ez volt az első gyógyszernek tulajdonított halál. 2001 augusztusáig, mire a Bayer visszahívta szert, hivatalosan 31-en haltak meg a szer hatására, a cég viszont minden hónap halogatással további hetven millió dollárt nyert az üzleten. A "ritka mellékhatás" az volt, hogy a gyógyszer egyeseknél izomsejtszétesést, izomgyulladást következményes veseproblémákat okozott. A valódi halálesetek számát ismerjük, van aki 200-ra becsüli, de gondolni kell a rengeteg májkárosodásból fakadó későbbi problémákra halálra is. A sztatinok kapcsán ma úgy becsülik, hogy minden századik embernek májproblémái lesznek, minden ezredik ember van kitéve ennek a "ritka" mellékhatásnak, minden milliomodik hal bele. Mivel tudni ki az "ezredik" ki a "milliomodik", így a sztatinok szedése egyfajta orosz ruletthez hasonlít. A sztatinokat 1987-ben fedezték fel, e mellékhatások azóta ismertek, s a visszavont Baycolon túl a mai modern koleszterinszint-csökkentők jórészt a sztatincsoportba tartoznak: vagyis ugyanazok a veszélyek velük kapcsolatban is fennállnak. De amíg nincs botrány, addig nincs visszavonás. 2002-ben e gyógyszercsoport 14 milliárd dollár forgalmat jelentett a világon. A gyógyszercégek reklámjai az orvosok közvetítésével szinte már életmentő gyógyszereknek állítják be a sztatinokat. Az emberek fejében ugyanis a koleszterinszint csökkentés azonos a koszorúér elmeszesedés az infarktus kivédésével. Ez azonban messze nincs így. Pl. az American Journal of Cardiology 2003 augusztusi számában megjelent vizsgálat kimutatta, hogy a koleszterinszint gyógyszeres csökkentése egyáltalán csökkentette az érfalakon képződő plakkok arányát. Egy ugyanitt megjelent 2004-es vizsgálat szintén úgy találta, hogy a szív koronáriákban képződő plakkok arányát befolyásolták a sztatinok. Az International Journal of Cardiology 2003-as tanulmánya gyakorlatilag talált kapcsolatot a koleszterinszint a plakkképződés között. Egy 2004-ben az Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology-ban megjelent vizsgálat szerint a vizsgálati személyek megfelelően alacsony szinten tartott koleszterinszintjük ellenére nagy számban kaptak infarktust, vagyis az alacsonyan tartott koleszterinszint feltétlen véd a kardiovaszkuláris eseményekkel szemben. A Journal of American Medical Association 2002-ben közölte egy igen nagy mintán, 10 355 betegen végzett nyolc éves követéses vizsgálat eredményét, mely szerint a gyógyszeres koleszterinszint-csökkentés semmivel csökkentette a kardiovaszkuláris kockázatot. A betegek fele koleszterinszint-csökkentőt kapott, a másik fele diétázott. Az úgynevezett CARE vizsgáltban öt éven át 4159 beteget követtek. A betegek fele placebot kapott, a másik fele sztatint. A placebocsoporthoz képest a sztatint szedők közül 2.4%-al kevesebben kaptak infarktust, 1.2%-al kevesebben agyvérzést. Hasonló eredményt mutatott az PROSPER vizsgálat, amely a placebo csoporthoz képest 2.1%-al csökkentette az összes kardiovaszkuláris eseményt. A halálos infarktusok száma 0.9%-al csökkent. Szinte ugyanilyen eredményeket hozott a Skóciában végzett WOSCOPS vizsgálat. Az ASCOTT-LLA az infarktus sztrók kockázatban 1.2%-os csökkenést ért el 3.3 év alatt. Ezek a statisztikák emberi nyelvre lefordítva úgy hangzanak, hogy kb. 50-100 embernek kell öt éven át sztatint szednie, hogy közülük 1 ember megússza az infarktust, míg a placebocsoportban lesz 1 infarktus. Beszédesebbek a teljes halálozási aránnyal kalkuláló elemzések, ezekben ugyanis összegződnek a rejtett negatív mellékhatások is. A WOSCOPS vizsgálatban öt év alatt 0.9%-os, a HPS vizsgálat 1.8%-os, a 4S vizsgálat 4%-os, az ASCOTT-LLA 0%-os javulást mutatott az összhalálozásban, míg a PROSPER egészséges embereknél semmilyen preventív előnyt talált. Öt nagy sztatinvizsgálat metaanalízise azt mutatta ki, hogy az egészséges szívű embereknél prevencióként alkalmazva a sztatinokat, csak 0.3%-os összhalálozási előnyt lehetett elérni. A már szívbetegeknél egy másik metaanalízis 1.8%-os előnyt tudott csak az összhalálozásban kimutatni a sztatinok javára. Miközben tehát a sztatinokat az emberiség megmentőjének próbálják beállítani, hatásuk igen csekély, szedésük viszont veszélytelen. A legnagyobb probléma, hogy a vizsgálatok rövid távúak, míg a szervezet enzimrendszereibe való beavatkozásnak hosszú távon van igazi kockázata. A Sentara Health Plan vizsgálatban 66 800 nőt 35 éven át követve azt találták, hogy akik egy éven át szednek sztatint, azoknak később duplájára nőtt a mellrák kockázata. A CARE vizsgálatban a sztatint szedő nők csoportjában 12 mellrák fordult elő, míg a placebo csoportban egy. A 12 mellrákos betegből négyet arra hivatkozva negligáltak, hogy már eleve rákosak voltak, vagy a vizsgálat elején alakult ki náluk a rák, de az arány még így is nyolc az egyhez. A PROSPER vizsgálatban 25%-al több új rákos megbetegedés fordult elő a sztatint szedők körében. Más vizsgálatok enyhe emelkedést találtak a rákra való kockázatban a tartósan sztatint szedők körében. Egyre komolyabb aggodalmat kelt az is, hogy a sztatinok rontják a memóriát, a reakcióidőt, a figyelmi képességeket. Ennek hátterében az idegeket bevonó gliaszövet károsodását tételezik fel.

 

Természetesen, ha megkérdezi orvosát, gyógyszerészét, mindennek az ellenkezőjét hallja. Az orvoslás kibontakozó válsága részben a hitelvesztésben rejlik, hogy azok, akik igazán illetékesek lennének eligazítani minket, már maguk is dezinformáltak a gyógyszercégek reklámtevékenysége által.

 

 

A Vioxx sztori

 

 

Jamie Gregg 32 éves építőmunkás háromgyermekes apa volt, akinek hátfájására napi 50 mg Vioxxot írtak fel. Egy nap munkahelyén szívrohamot kapott összeesett. Az azonnali orvosi beavatkozás megmentette életét, de agya az oxigénhiány miatt olyan súlyos károsodást szenvedett, hogy most egy elfekvőben fekszik bénán, csövön keresztül táplálják, az öntudat szikrája sem mutatkozik nála. A Vioxx egy modern fájdalomcsillapító volt, amely nagy áttörést ígért az izületi gyulladásban szenvedőknek, mert szemben az aszpirinnel más szelektív szteroid gyulladáscsökkentőkkel, csekély gyomor bélrendszeri tüneteket okozott. A Merck, Sharp & Dohme 1999-ben vezette be a piacra. A gyógyszer az un. cox-2 bénítók családjába tartozott, s 2004 szeptemberében a cég önként visszavonta a piacról, elismerve, hogy szedése súlyos kardiovaszkuláris kockázatokkal jár. A British Medical Journalban 2004 novemberében "Az FDA képtelen megvédeni Amerikát egy újabb Vioxx-szal szemben" címmel jelent meg egy beszámoló, melyben idézik Dr. David Graham FDA szakértőt, aki szenátusi meghallgatása során kijelentette, hogy "ez a legnagyobb gyógyszerbiztonsági katasztrófa országunk a világ történetében". A Vioxx négy éves forgalma alatt Amerikában kb. 140 000 infarktus sztrók következett be a gyógyszer mellékhatásaként, ami messze meghaladja a '60-as évek Contergan botrányát, amikor is 10 000 gyermek született végtaghiányosan. Egy francia felmérés 27 000-re becsüli azon áldozatok számát, akik a Vioxx szedésének következtében kaptak infarktust. Egyes becslések szerint 55 000 ember meg is halt a Vioxx miatt. Valójában az áldozatok igazi számát tudni, hiszen az izületi fájdalmak általában időskorban szoktak fellépni, ha egy idős ember meghal infarktusban vagy agyvérzésben, olyan nagy meglepetést szokott kelteni.

 

 

A Vioxx botrány akkor kezdett igazán dagadni, amikor kiderült, hogy a Merck, Sharp & Dohme kutatói már 1996-ban, a kísérleti fázisban tudtak a szer infarktust okozó hatásáról. Dr Gurkipal Singh a Standford egyetem professzora e-mailekkel bizonyította, hogy a Merck, Sharp & Dohme kutatói 1997-ben egymás közt vitatták meg a kardiovaszkuláris kockázatot. Már akkor arról volt szó, hogy a vizsgálatba bevont betegek szedhetnek-e a Vioxx mellé aszpirint. Ha igen, az növeli a Vioxx gyomor bélrendszeri mellékhatásait, ha viszont megtiltják az aszpirin használatát, az megnöveli az infarktusok számát ez "kinyírja a Vioxx-ot", állt a levelekben. Dr. Singh szerint a vizsgálatokat ezért eleve úgy tervezték, hogy ne tudjon a komoly kardiovaszkuláris kockázat napvilágra kerülni. Egy 2000-es, a cég által lefolytatott VIGOR vizsgálatban a Vioxx ötszörös kardiovaszkuláris kockázatot mutatott, a cég azonban ezt az eredményt is eltussolta, azt állítván, hogy az összehasonlításra használt fájdalomcsillapító, a naproxen (Aleve) kardiovaszkulárisan védőhatású, s hozzá hasonlítva, a Vioxx aránytalanul nagy kockázatot mutat. Belső utasítások kerültek elő, melyben a cég orvoslátogatóit kioktatta arra, hogy ha a kardiovaszkuláris rizikóra valaki rákérdezne, a választ meg kell kerülni. A cég, bár tudatában volt a kardiovaszkuláris kockázatnak, indított el újabb vizsgálatot, amely igazolta vagy netán cáfolta volna a Vioxx veszélyességét. "Jelenleg nincs kényszerítő piaci elvárás ilyen vizsgálat lefolytatására", derül ki egy belső anyagból. 2001-ben Dr. Eric J. Topol újraelemezte a Vioxx a Celebrex elérhető adatait kimutatta, hogy mindkettő komoly kardiovaszkuláris kockázatot jelent a betegek számára. Topolt megkeresték a Merck, Sharp & Dohme kutatói megpróbálták rávenni, ne publikálja az adatokat. Topol azonban ebbe ment bele, így aztán kemény tudományos össztűz alá vették elemzését, hogy az tévedés. 2002-ben Dr. Wayne Ray arra figyelt föl, hogy azok a betegek, akik Vioxx-ot szedtek, gyakrabban kaptak infarktust. "Infarktust kapni fekély helyett igazán jó kezelési alternatíva", nyilatkozta Dr. Ray. Mikor eredményeit közölte, a Merck, Sharp & Dohme őt is ledózerolta. A Merck, Sharp & Dohme mindig elő tudott kapni egy "ellenvizsgálatot", amire hivatkozhatott. A független spanyol gyógyszerészeti újságot a cég beperelt, mert a lap azt állította, hogy Merck, Sharp & Dohme kozmetikázta a VIGOR vizsgálat eredményeit. A pert természetesen elvesztették. A Vioxx botrányban a legfelháborítóbb az a cinizmus, amellyel a cég vezetői kutatói az emberi életeket kezelték. A motiváció érthető, a Vioxx forgalma 2003-ban 2.5 milliárd dollár volt. Ami történt, az tulajdonképpen nyereségvágyból elkövetett tömeggyilkosság, amiben egy egész cégvezetés megvásárolt kutatók hada vett részt. Ha egy gyógyszerrel kapcsolatban csak a Vioxxnál jelentkező kockázatok töredéke is felmerül, a cégnek kötelessége volna a forgalmazást azonnal felfüggeszteni egészen addig, amíg megnyugtató bizonyíték állna rendelkezésre, hogy a kockázat mégsem áll fent. Ehelyett a Vioxx más gyógyszerek esetén is, a gyógyszercégek egészen addig nyomják gyógyszereiket, amíg már lehet tovább tagadni a veszélyt. Akkor viszont visszavonulót fújnak, mint a Merck, Sharp & Dohme, azt nyilatkozzák, a legnagyobb gondossággal jártak el.

 

 

A Vioxx ügy ismét arra világított rá, hogy egészségünk életünk ma már nincs biztos kezekben, ha az orvosokra bízzuk magunkat, mert maga az orvoslás is félreinformált manipulált a gyógyszergyárak által.

 

 

A történetnek nincs vége

 

Mind a Baycol, a Vioxx, vagy az antidepresszánsok, melyeknek öngyilkossági hajlamot fokozó tulajdonságait éveken át eltitkolták, azt jelzi, hogy a gyógyszergyártás ellenőrzése kicsúszott a társadalmi ellenőrzés alól, a profit törvénye uralkodik, amelynek az egészség feltétlen védelme, hanem a bevétel feltétlen növelése a célja. A tudomány többé tudomány, ha a nevében hamísított eredmények hamisított tanulmányokban megjelenhetnek, ha tudósok pénzért rávehetők arra, hogy az igazság tudatában is hazudjanak. A Vioxx visszavonásával azonban a veszélyek múltak el. Több, a cox-2 bénító családba tartozó gyógyszer van forgalomban, melyeket a gyártó cégek akarnak visszavonni. Egészen addig nem, amíg feketén-fehéren rájuk bizonyítják, hogy ezek is veszélyesek. A jogi tudományos huzavona nagyon is megéri a cégeknek, hiszen minden hónap piacon tartás dollármilliókban mérhető nyereséget jelent. Veszíteni nekik lehet, mert a később nyakukba zúduló perek költségét a kártérítések összegét ugyanúgy a fogyasztó fogja megfizetni a következő sikeres gyógyszer árában. A Bextra nevű, Amerikában tavaly 687 millió dollár értékben forgalmazott cox-2 bénító fájdalomcsillapítóról Dr. Curt Furberg munkatársai több vizsgálat metaanalízise alapján kimutatták, hogy 2.2-szeresére növeli az infarktus sztrók kockázatát. A gyártó Pfizer ellen-metaanalízissel igyekezett cáfolni ezt. A Pfizer azonban olyan vizsgálatok metaanalízisére támaszkodott, amelyben a Bextrát placeboval, hanem más szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítókkal vetették össze. A rafinéria ebben az, hogy ezek a fájdalomcsillapítók szintén növelik a kardiovaszkuláris kockázatot, vagyis a Bextra hozzájuk képest relatíve növeli az infarktusveszélyt, de a placebóhoz képest igen. Hogy milyen eszközökkel dolgoznak a gyógyszercégek az időhúzás profitjuk megmentése érdekében, mutatja, ami ebben az ügyben is történt. Az FDA meghívta Furberget, ismertesse eredményeit egy vizsgálóbizottság előtt. Ám Furberg eredményei előző nap megjelentek a New York Timesban, amivel csak egyetérteni lehet, tekintve, hogy a Bextra jelentős kockázatot jelent a betegek számára, végülis a betegek a legilletékesebbek az egészségüket érintő kérdésekben. A Pfizer azonban óvást emelt Furberg ellen, mondván, hogy "elfogult", s ne vehessen részt a vizsgálóbizottságban. Furberg persze hogy elfogult, hogy is ne lenne az, a gyógyszergyár pedig cinikus, mondhatni, hogy is ne lenne az. A Pfizer húzza az időt, de sem az ő, sem a Merck, Sharp & Dohme vezetőit fogják soha bilincsben elvezetni tömeggyilkosság vádjával. A Merck, Sharp & Dohme ellen kb. ötvenezer kártérítési perre lehet számítani a Vioxx kapcsán, de ennek 4-18 milliárdra becsült költségét nevetve ki fogja fizetni. A halottak pedig ettől fognak feltámadni. Dr Graham szenátusi meghallgatásakor további gyógyszereket nevezett meg, melyek az elemzések szerint veszélyesek a fogyasztókra, ám ezek továbbvizsgálása, a szükséges lépések megtárgyalása hónapokat-éveket vehet igénybe, miközben emberek halnak meg tőlük. A Bextra után következik a Magyarországon is forgalomban lévő Celebrex, melynek világforgalma 2004-ben 1.8 milliárd dollár volt. A Celebrex kapcsán az amerikai Nemzeti Rák Intézet vizsgálata mutatta ki, hogy 2-3.4-szeresére növeli az infarktus sztrók kockázatot. Ezek mind cox-2 bénítók, s e gyógyszercsalád közös jellemzője, hogy fokozzák a véralvadékonyságot, következésképen a vérrög képződését. Ráadásul az újabb elemzések megkérdőjelezik azt is, valóban kevesebb-e a cox-2 bénítók gyomor bélrendszeri mellékhatása a hagyományosabb szteroid gyulladásgátlókkal szemben (Advil, Voltaren, stb.).

 

 

Védjük meg magunkat, ahogy tudjuk

 

 

 

Az Aleve nálunk is forgalmazott, abszolút biztonságosnak tekintett, ezért vény nélkül is kapható fájdalomcsillapító, vegyületnevén naproxen. A amerikai Nemzeti Egészség Intézet három éves vizsgálatot folytatott le annak megállapítására, vajon az Aleve a Celebrex véd-e az Alzheimer kór ellen. A hároméves vizsgálat során kiderült, hogy az Aleve 50%-al növelte meg az infarktus kockázatát a résztvevők körében. Dr. Mark Fendrick Michigan egyetem belgyógyász professzora szerint az összes szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító, mint a Magyarországon forgalomban levő Aleve, Naproxen, Naprosyn, Advil, Nuroffen, Algoflex, Voltaren, Cataflam Diclofenac mind rendelkezik kardiovaszkuláris kockázatokkal, beszélve a gyomor bélrendszeri mellékhatásokkal. Amerikában évente 16 000 ember hal meg az aszpirin egy szteroid gyulladáscsökkentők okozta fekélyekben belső vérzésekben. Az egyetlen fájdalomcsökkentő, amely kifejezetten védőhatást fejt a szívre, az aszpirin, ezt sokan eleve azért szedik, hogy megelőzzék

 

Az Aleve-vel kapcsolatban különösen felháborító, hogy miközben az amerikai Gyógyszerészeti Hivatal felhívásban fordult a lakossághoz, hogy a fentebb felsorolt fájdalomcsillapítókat csak igen indokolt esetben az Alevet napi maximum 400 mg-os (2x1 tabletta) adagban 10 napnál ne tovább szedje. A tíz nap is, a 400 mg is azonban csak statisztika, egy szem ugyanúgy okozhatja azt, amit tíz szem okozna! Ugye ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy napi ötször többet ne ugorjunk bunji-jumpingot. Mintha a gumikötél elsőre is szakadhatna el. Az Aleve Magyarországon vényre kapható egyik változata a Naproxen, amelynek van 500 mg-os kiszerelése is. Ajánlott szedése 2x1 tabletta, de az előírat szerint szükség esetén napi 1250 mg-ra is felvihető az adag. Miközben Amerika lakosságát bombázzák a figyelmeztető-elemző írások, nálunk a tv-reklámban Barátnő még mindig megköszöni Mártikának az Aleve-ajánlást, mely visszaadta neki a mozgás örömét, majd beleveti magát a habokba. Talán hamarosan kap majd egy újabb levelet, amely ezúttal sürgősen lebeszéli az Aleve szedéséről. Reméljük, akkor még él a Barátnő el tudja olvasni Mártika levelét.

 

 

Diéta, amitől megváltozol (90 napos)

A nagy sikerű 90 napos népszerűségének titka valószínűleg az, hogy tényleg működik, valamint teljes mértékben betartható, pocakbarát. A diéta kiegyensúlyozott, vitaminokban és rostokban gazdag táplálkozást biztosít, hála a sok gyümölcsnek és zöldségnek!

 

 

A 90 napos diétát állítólag amerikai sportorvosok dolgozták ki. Veszélye nincs, még a természetgyógyász is javasolja! Az eredmény 90 nap alatt 15-20 kg (magas súlyfeleslegnél), és még a magas vérnyomást is megszünteti. A fogyókúra a felesleges kilók leadása mellett megváltoztatja a szervezet működését, amivel garantálja, hogy a leadott kilók nem jönnek vissza. Ha kevesebb kilót kell leadni, a diétát előbb abba lehet hagyni, de a szervezetben nem jön létre a fent említett változás.

 

 


A diéta lényege a szétválasztás. Ez azt jelenti, hogy a gyomorba mindig egyféle táplálék jut, amit így könnyen lebont. A napok sorrendjét mindenképpen be kell tartani. A diéta a fehérjenappal kezdődik, ezt követi a keményítőnap, szénhidrátnap és gyümölcsnap, majd ismét a fehérjenap következik, így követi egymást a 4 nap sorban, 90 napon át. A diéta alatt havonta egyszer víznapot kell tartani, amely gyümölcsnap után következik, utána pedig fehérjenap jön. Cukormentes kávé és tea korlátlan mennyiségben fogyasztható.

 

 

A reggeli minden nap ugyanaz: gyümölcs, esetleg 100 %-os, cukor hozzáadása nélkül készített gyümölcslé. Gyümölcs a délelőtt folyamán is fogyasztható, ebéd előtt 1 órával azonban már nem. (A banán is gyümölcs, tehát ez is ehető.)

 

 

1. nap: Fehérjenap 
EBÉD: Főtt vagy sült hús, hal, tojás, sajt, valamint joghurt, kefir, túró (20 dkg összesen).
Ehhez bármilyen nyers salátát fogyaszthatunk, korlátlan mennyiségben. 1 szelet kenyér is fogyasztható (bár elhagyásával eredményesebb a diéta). Ebéd után 2 dl tészta nélküli levest kell inni. (Vannak, akik elhagyják, a diéta így is működik!)
Tejet, sajtot csak ezen a napon lehet enni. 
VACSORA: Ugyanaz ehető, ami ebédre, csak leves nélkül, kicsit kisebb mennyiségben.

2. nap: Keményítőnap 
EBÉD: Bármilyen zöldségféle (bab, borsó, zöldbab, kukorica, lencse, sárgarépa, burgonya…), főzve vagy sütőben sütve. Keményítő a rizs is. Ételízesítő, só, ketchup, főtt paradicsom használható. Nyers salátát is ehetünk korlátlan mennyiségben, valamint 1 szelet kenyeret (elhagyásával eredményesebb a diéta). 
VACSORA: Bármilyen zöldségféle főzve, sütve, párolva, saláta… vagyis ugyanaz, mint az ebéd, csak kisebb mennyiségben.
3. nap: Szénhidrátnap 
EBÉD: Főtt tészta vagy pizza. Vagy bármilyen sós sütemény (egy adag pizzának megfelelően). Ízesítésként paradicsomszósz vagy kevés zöldség használható. 
VACSORA: Két kisebb szelet torta vagy 2-3 apró kalács, esetleg 3 gombóc fagyi, és 1 szelet étcsokoládé. (Aki nem kívánja az édes ízeket, ehet sós süteményt is…)
4. nap: Gyümölcsnap 
EBÉD: Bármilyen gyümölcs
, korlátlan mennyiségben. 
VACSORA: Bármilyen gyümölcs, minden mennyiségben! :-) 

 

Egyéb tudnivalók: 
- A diéta befejezése után normálisan ehetünk, azzal a feltétellel, hogy a reggeli csak gyümölcs lehet még 90 napig, vagyis délig nem eszük mást. 
- Kicsit komplikáltnak hathat a diéta, de nem az! 
- Az étrendben semmit sem szabad átugorni, mert minden élelmiszernek megvan a maga feladata, és a szervezet nem lehet meg nélkülük. 
- Nem szokás, hogy reggelire gyümölcsöt együnk, de ebből a szervezet először az integrált cukrot használja fel, amely az idegrendszert táplálja. 
- Azok, akik magas vérnyomástól szenvednek, pár hét diéta után akár el is hagyhatják a gyógyszerüket, természetesen orvosi ellenőrzés mellett! 
- A diéta alatt igyunk sok folyadékot (elsősorban vizet és gyógyteát). A sok folyadék segít kimosni a szervezetből a lebomló felesleget. 
- A fogyás mértéke függ a súlyfeleslegtől. Ez azt jelenti, hogy akinek nagyon sok a súlyfeleslege, gyorsabban és többet fogy, mint akinek kevés.

 

 

 

Dr. Lenkei Gábor Cenzúrázott egészség (cikk a könyvről)

 

 

 

Találtam egy érdekes cikket a könyvről, akit érdekel most elolvashatja:


Az elmúlt héten mások ajánlására elolvastam Dr. Lenkei Gábor Cenzúrázott egészség című könyvét (melynek alcíme nagyon találóan: A betegség-ipar futószalagján) és úgy döntöttem, hogy kötelességem, hogy az olvasott információknak legalább a meglétéről tájékoztassak annyi embert, amennyit csak tudok. Egyrészt azért, mert ezek az információk a szó szoros értelmében életeket menthetnek illetve hosszabbíthatnak meg, és komoly problémáktól szabadíthatnak meg embereket, másrészt pedig azért, mert ezt a könyvet nagyon nehéz megszerezni. 

A könyvet egy 1986-ban summa cum laude minősítéssel végzett képzett orvos írta, aki 6 év praktizálás után felhagyott a hivatalos gyógyítási módszerek használatával, mivel már nem tudta elfogadni ezek alacsony színvonalú eredményességét. Elkezdte kutatni a magyar egészségügy gyenge gyógyítási színvonalának és a magyar emberek siralmas egészségi állapotának az okait, vagyis hogy miért van az, hogy a magyaroknak még az európai átlagnál is jóval alacsonyabb a várható élettartamuk! Ez a könyv a kutatási eredményeit tartalmazza. Megpróbáltam legjobb tudásom szerint egy korrekt kivonatot írni a könyvből, hogy ha valaki nem tudja már megszerezni, akkor is legalább az esélye meglegyen arra, hogy dönthessen az egészségével kapcsolatban. 

Pár témakör a könyvből figyelemfelkeltés gyanánt:
- Kik irányítják a fejlett társadalmakban az egészségről alkotott fogalmainkat?
- Kik és miért söprik szőnyeg alá a legfontosabb tudományos felismeréseket?
- Kik süllyesztették el a rák hatékony gyógymódját?
- Hogyan lehet gyerekeken sok pénzt keresni egy kitalált betegséggel?
- Tudja, hogy milyen egyszerű lenne egészségesnek maradni?
- Tudja, hogy milyen érdekcsoportok kezében van világszerte a hagyományos orvosképzés?
- Tudja, hogy mekkora pénz van a gyógyszergyártásban?

Ha valakinek ezek a témák felkeltették a figyelmét, akkor a következő oldalakon megtalálja a könyv általam írt kivonatát. 

Fontos figyelmeztetés:
A könyv ( és a kivonat) sokkoló információkat tartalmaz. Csak azok fognak nyerni az elolvasásából, akik nem fordulnak el, nem hunyják be a szemüket és nem csukják be a fülüket. Nem könnyű megemészteni a leírtakat. Nekem sem volt könnyű. Nagyon nehezen fogadtam el, hogy létezik ekkora szándékos gonoszság. Ezért utánanéztem még három, Dr. Lenkei Gábor kiadójától teljesen független kiadó hasonló témakörben szintén orvosok által írt könyveiben is, és ugyanezekről a témákról sokan mások is írnak, csak nem rakják ennyire össze a mozaik darabjait. (Egyébként a könyvben egy 3O oldalas tényfeltáró és tudományos referenciajegyzék is található, pontos webcímekkel, publikációkkal, könyvlistával, stb szóval bárki utánanézhet, hogy a könyvben található adatok nem koholmányok! Feltéve persze, ha akar Kérlek, hogy ti is küldjétek tovább ezt az anyagot azoknak, akiket szerettek, akik fontosak nektek. 

Lássuk mekkora üzlet a gyógyszergyártás? (Forrás: Népszabadság 2oo3. május 1o-ei cikke a gyógyszerbizniszről) A világ gyógyszerforgalma a becslések szerint 2oo2-ben elérte a 4oo milliárd dollárt. A legnagyobb gyógyszer-mamutvállalatok nyeresége töretlenül nőtt az elmúlt években, a legtöbb iparágat visszavető recesszió ellenére is 

A gyógyszergyártás mára a fegyvergyártás után a világ második legnyereségesebb ágazata!!! 

A gyógyszeripar piaca az emberi test, megtérülési rátája a betegségek fennmaradásától, sőt újabb kórok megjelenésétől függ. 

Ezért bármilyen betegség megelőzése vagy felszámolása jelentősen csökkenti, vagy akár teljes egészében meg is szüntetheti a gyógyszerek piacát. Ezért a gyógyszeripari vállalatok következetesen dolgoznak a betegségek megelőzése és felszámolása ellen. 

Orvosok, kutatók százai támasztják alá a legszigorúbb tudományos előírásoknak megfelelően elvégzett kísérletekkel, hogy az egészségi problémák többnyire HIÁNYBETEGSÉG eredetűek. Bizonyított tény, hogy a betegségek elsősorban mikrótápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok stb.) hosszú távú hiánya miatt jönnek létre!!! 

Rengeteg betegségről már több évtizede (sőt évszázada) kiderült, hogy nem valamilyen kórokozó, hanem hiánybetegség okozza. Néhány ezek közül:
Skorbut- C-vitamin hiány
Angolkór- D-vitamin hiány
Farkasvakság- A-vitamin hiány
Beri-beri B1-vitamin hiány
Vészes vérszegénység B12-vitamin hiány, stb

Ezek a betegségek a valódi okok felismerését megelőzően súlyos, többnyire halálos betegségeknek számítottak, a vitaminnal történő kezelést követően azonban látványos volt a siker. A kutatásokat ki kellett volna terjeszteni a vitaminhiányok mélyebb megismerésének irányába. Az orvostudomány mégsem ebbe az irányba fejlődött. Miért nem? 

Mert az 19oo-as évek elején üzleti érdekcsoportok beléptek a gyógyítás területére is, mint befektetők, mivel rájöttek, hogy a gyógyszerek és vegyi anyagok eladása nagyon jó profittal jár. A befektetők között voltak pl. többek között a híres, hírhedt Rockefeller és Carnegie is. 

Csakhogy a gyógyszeripar sikeres befektetői üzletágként történő működésének előfeltétele a biztonságos és természetes gyógymódok száműzése (volt), hiszen ezek az eljárások nem szabadalmaztathatóak, ezért nyereségük is igen csekély. Ráadásul a természetes gyógymódok a sejtanyagcserében játszott meghatározó szerepük folytán hatékonyan segítenek a betegségek gyógyításában. Lássuk miben is áll az a következetes több fronton is folyó munka, amivel a gyógyszeripari konszernek elérték és fenntartják, hogy az emberek a természetes gyógymódok helyett önként és dalolva gyógyszeripar készítményeit válasszák, ezzel fenntartva ezt az igen csak jövedelmező iparágat, illetve a folyamatos keresletet a készítményeik iránt: 

I. Az orvosképzés befolyásolása 

1oo éve a hivatásos orvosok túlnyomó többsége, úgynevezett homeopata gyógyítási módszereket alkalmazott, vagyis a betegségek valódi okát, gyökerét kutatták és kezelték. Jóval kevesebb volt az úgynevezett allopata orvos, aki a tünetek elfojtásával kezelt. Csakhogy, mint már írtam, a természetes gyógymódok nem szabadalmaztathatóak, ezért nem hoznak nagy profitot. A befektetők ezért azokat az orvosokat képző iskolákat támogatták (és támogatják a mai napig is) kizárólag, ahol az iskola igazgatása és tanszékei hajlandóak voltak elfogadni a tantervek gyógyszerkutatásra és a gyógyszeres kezelésekre vonatkozó részeit. 

Ezért az egyetemeken jelenleg kizárólag allopata orvosok képzése folyik, az orvostanhallgatók gyógyszerközpontú képzése az elfogadott! Mivel pedig az egyébként jóhiszemű és többnyire valóban gyógyítani akaró orvostanhallgatóknak 8 évig sulykolják a tudatába a gyógyszeres gyógyítás nagyszerűségét és egyedüli hatásos voltát, ezért az orvostársadalom hevesen tiltakozik minden természetes gyógymód ellen, azokat az orvosokat pedig, akik mégis eljutnak arra a felismerésre, hogy a gyógyszerközpontú gyógyításnál van jobb megoldás, vagy legalább is más alternatíva is létezik, sarlatánoknak tartják és kiközösítik a tagjaik közül. A legutolsó ember, aki elfogadja a könyvben leírt adatok valódiságát, minden bizonnyal az ember orvosa lesz, mivel ezeknek a tényeknek a beismerése alapjaiban rengetné meg a legtöbb orvos gyógyítással kapcsolatos hit és gondolatvilágát, azaz orvosi identitását. 

A mai hivatalos orvostudomány nem egy természetes fejlődési folyamat eredménye, hanem egy profitorientált lobbi által erősen manipulált eredmény. 

Továbbá az orvostársadalmat anyagi eszközökkel is ösztönzik a gyógyszerkészítmények felírására. Az orvoslátogatói, azaz magyarán gyógyszerügynöki rendszerrel (akik többnyire maguk is képzett orvosok) anyagilag is érdekelté teszik az orvosokat, hogy egy adott gyógyszert írjanak fel a betegeiknek, holott lehet, hogy valójában az orvos maga sincs meggyőződve a szer hatékonyságáról. 

Ráadásul az orvostársadalommal sikerült azt a teóriát is elfogadtatni, hogy léteznek nem gyógyítható, csak kezelhető, vagy egyensúlyban tartható, akár egész életen át kezelésre szoruló betegségek. Ilyenek pl. a cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés, stb A gyógyszerlobbinak sikerült egy olyan kategóriát elfogadtatni, amit egyetlen más szakmától sem fogadnak el, vagyis, hogy nem lehet megoldani Mert az a gyógyszer az igazi biznisz, amit egy életen keresztül szedetni lehet! 

II. A gyógyszerek mellékhatásainak elhallgatása, elbagatellizálása, nem megfelelő kutatása 

A kórházi kezelések során beazonosított és bejelentett haláleseteket alapul véve a következők a leggyakoribb halálokok: 
1. szív és érrendszeri zavarok 
2. rák 
3. agyi vérkeringési zavarok 
4. gyógyszer mellékhatások 

Még jó, hogy időt, pénzt és energiát nem kímélve; kutatják a gyógyszerek mellékhatásait. Ettől lesznek ilyen biztonságosak. 

A JAMA (Journal of American Medical Association)-ban, az Amerikai Orvosok Szövetségének tudományos lapjának 1998 áprilisi számában azt is elismerték, hogy akár 13o.ooo főt is meghaladó halálozás lehetett abban az évben Amerikában a gyógyszer mellékhatások következményeként!!! De hát kit érdekel? (Múlt héten a saját háziorvosom mondta nekem azt szinte sértődötten, miután kértem, hogy egy bizonyítottan káros, aszpartam tartalmú gyógyszer helyett írjon fel valami mást a térdemre, hogy idézem:;Nem mindegy, szinte minden gyógyszer májkárosító hatású?!?) 

Sajnos az új gyógyszerek engedélyeztetésére hivatott hatóságok csak igen szolid védelmet nyújtanak a gyártócégek praktikái ellen, többségük, köztük az EU gyógyszerhivatala is jóformán csak azt vizsgálja, hogy hat-e egyáltalán az új szer, illetve rövidtávon okoz-e károsodást a betegnek. A döntéshozó testületekben pedig többnyire a gyógyszergyárak is képviseltetik magukat. A Der Spiegel című német lapban megjelent egy cikk, amely szerint Németországban is mindössze egyetlen szervezetre, a Gyógyszer bizottságra nincsenek befolyással a gyógyszergyártó cégek. Figyelemre méltó, hogy a 40 tagú testület az országban engedélyezett 3000 hatóanyagból mindössze 775 felhasználását javasolja. Az erőviszonyokat mutatja viszont, hogy a szervezet hivatalos közleményeit a német orvosi kamara saját lapjában nem közli. 

Általában a gyógyszereken a tényleges mellékhatások töredékét tüntetik fel, hisz végül is aki szedi, annak nem kell mindenről tudnia, nem igaz? Vajon hány ember ismeri ezt a lesújtó adatot? Kellő hangsúlyt kap ez vajon a gyógyszercégek új gyógyszereinek kikísérletezésekor és engedélyeztetésekor? Ne higgyük! A gyógyszercégek jelenleg kétszer annyit költenek a marketingköltségeikre, mint a gyógyszerkutatásokra és előállításokra együttvéve! 

III. A gyógyszerszedés természetességének elfogadtatása a köztudatban 

A gyógyszerek minden eddigi méreteket meghaladó reklámdömpingjeire sokkal több pénzt költenek, mint a gyógyszerkutatásra és fejlesztésre! (Nézzen bele egy Tv reklámblokkjába, kb. minden 3.-4. reklám gyógyszerről szól.) A gyógyszercégek alkalmazottainak 6o %-a a termékek eladásával ás marketingjével foglalkozik. Ráadásul ezzel a rengeteg gyógyszerreklámmal azt is elérik, hogy szépen lassan mindenkinek teljesen természetes lesz, hogy úton-útfélen gyógyszert kell szednünk valamire. A cél pedig az, hogy egyre több helyen lehessen kapni recept nélküli gyógyszereket is, csak hogy minél könnyedebben, spontán odanyúlhassunk a polcra (pl. élelmiszerboltokban, benzinkutakon, stb). 

IV. A vitaminkészítmények és táplálékkiegészítők cenzúrázása 

A gyógyszerlobbi is tudja, hogy milyen elképesztő eredményeket, gyógyulásokat lehet elérni a megfelelő mennyiségű vitamin, ásványi anyag és nyomelem bevitellel. Ez ellen is tenni kell valamit, hiszen az a betegség, amelyet megelőzünk vagy felszámolunk, már nem üzlet többé. 

Ezért szabályozni kell a területet. Ezt két párhuzamos módszerrel teszik: 

1. Mesterséges, jogszabályi korlátokat vezettek be, amellyel akadályozzák a valóban szükséges mennyiségeket tartalmazó, ezért hatékony táplálékkiegészítők szabad kereskedelmét. Az elbírálás során ártalmatlan, gyógyszernek nem minősülő készítményeket, többek között vitaminokat és táplálék-kiegészítőket sújtanak a mérgeknél és a veszélyes gyógyszereknél súlyosabb korlátozásokkal! 

Továbbá a gyógyszerlobbi a hátunk mögött eldönti, hogy mennyi vitaminra, ásványi anyagra és nyomelemre van szükségünk (szerintük)! 1963-ban létrehoztak egy bizottságot, kifejezetten azért, hogy lépjen fel a mikró tápanyagoknak a betegségek megelőzése, gyógyítása és kiküszöbölése érdekében történő felhasználása ellen. A Codex Alimentarius; Bizottság célja az, hogy a mikró tápanyagokra (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek) mesterséges felső határokat állítson fel, megakadályozandó a természetes anyagok terápiás célú felhasználását. A bizottság állapítja meg világszerte az RDA értékeket, azaz a javasolt napi adagokat a különféle tápanyagokból, amelyek belekerülhetnek a különféle készítményekbe. Így aztán a bizottság segít emberek százmillióinak éhezni, súlyos vitaminhiányokat kialakítva ezzel a civilizált világ országaiban élő embereknél. (Nem a mennyiségi, hanem a minőségi éhezést segítik elő). 

Magyarországon már érvényt szereztek a Codex Alimentarius előírásainak! Érdekes helyzet állt elő. Miközben komolyan fontolgatják az un. könnyű drogok legalizálását, törvénysértőnek lehet minősíteni azokat, akik vitaminnal kereskednek, ha az RDA értékek feletti adagokkal teszik. 

Hasonlítsuk össze, hogy melyek az emberi szervezet tényleges szükségletei az egyes mikró tápanyagokból, és ezzel szemben mekkora a cenzúrázott RDA értékük. 

Mikró tápanyag Valójában javasolt RDA érték 
B1;vitamin 50 mg 1,1; 1,5 mg 
B2-vitamin 50 mg 1.3-1-8 mg 
B3 vitamin 50 mg 15-20 mg 
B5-vitamin 50 mg 10 mg 
B6-vitamin 50 mg 1,5-2 mg 
B12.vitamin 50 mcg 2 mcg 
A-vitamin 10 000 NE 5000 NE 
C-vitamin 500-1000 mg 60 mg 
E-vitamin 400 NE 15 NE 
Kalcium 1200 mg 500 mg 
Magnézium 600 mg 400 mg 
Mangán 4 mg 2 mg 
Jód 225 mg 150 mg 

Egy érdekesség pl. hogy a még mindig az orvosi egyetemeken oktatott és a köztudatban is bennlévő 60 mg C-vitamin igényt Adolf Hitler dolgoztatta ki az orvosaival, olyan MINIMUM adagként, amit muszáj volt adni a katonáknak ahhoz, hogy a skorbutot, a C-vitamin hiány utolsó, halálos fázisát elkerüljék. És ez az adag van bent a mai napig a legtöbb;bolti; készítményben. Az is egy érdekesség, Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért kapott Nobel-díjat, naponta legalább 1000 mg-ot szedett élete végéig, és nagyon szép kort ért meg. Azt mondta, hogy a C-vitamint a boltok polcain kellene árulni a tej és a kenyér mellett, mert ennyire létszükséglet. Ehhez képest 

Érdekes megfigyelni, hogy az erős antioxidáns vitaminok értékeit mennyire alacsonyan tartják. Ugyanis orvosilag igazolt tény pl. az, hogy az antioxidánsok (C, E , A vitaminok, karotinoidok), ha a megfelelő mennyiségben vannak jelen napi szinten a szervezetben, bizonyítottan segítenek hatékonyan megelőzni 80-féle betegség kialakulását, illetve segíteni a gyógyításukban. Az antioxidánsok továbbá lassítják az öregedési folyamatokat is! 

Egy pár ismertebb ezek közül a betegségek közül: 
- a rettegett rák!!! 
- a szív és érrendszeri betegségek (szívroham, érszűkület, magas vérnyomás)!!! 
- szürke hályog 
- agyi vérkeringési zavarok 
- Alzheimer-kór 
- allergia!!! 

Intő jel lehet pl. az is, hogy Mo-on lassan népbetegséggé válik az allergia, ami komoly vitaminhiányt jelez a szervezetben! Vagy az, hogy most már nem csak a klimax-al küszködő nők körében komoly gond a csontritkulás, hanem elérte a férfiakat és a fiatalokat, sőt a gyerekek korosztályait is! Azt persze nem reklámozzák a TV-ben, hogy a Coca-Cola és hasonló szénsavas, agyoncukrozott társaik szabályosan kioldják a csontokból a kalciumot! (Ha egy tejfogat beraknak kólába, 1 nap alatt teljesen feloldódik!!! ) És nagyon sok szülő ezt adja a gyerekének. 

Fontos, hogy mindenki, aki többet szeretne tenni az egészségéért, figyeljen oda, hogy mikró tápanyagokból az RDA értékek sokszorosára van valójában szükségünk!!! 

De azt is gondosan meg kell választanunk, hogy a kiegészítést milyen formában vesszük magunkhoz. Meg kell nézni, hogy a készítmény, amit szedünk ténylegesen biztosítja-e a szükséges mennyiségeket, vagy csak a kiegészítés illúzióját kelti. Meg kel nézni, hogy miből hány kapszulát, tablettát, drazsét kell bevenni ahhoz, hogy mondjuk biztosítsa az 1000 mg C-vitamint, a 400 NE E-vitamint, vagy pl. az 50 mg B1 vitamint. 

Sok készítményből, ami legálisan van a piacon, hiszen teljesen veszélytelen a gyógyszerlobbi érdekeire, akár 20-40 db tablettára is szükség lehet NAPI szinten ahhoz, hogy a szervezet tényleges szükségleteit fedezze!!! 

Vegyük pl. a Centrumot, a legtöbbet reklámozott vitaminkészítményt (de bármely más gyógyszertári vitamint is vehetnénk). C-vitamin tartalma 60 mg (a _hitleri adag_) a napi igény 10-15-öd része, holott a C-vitamin betegségmegelőző hatásáról szóló tanulmányok szinte kivétel nélkül grammnyi (1000 mg) napi adagokat emlegetnek. E-vitaminból 15 NE-t tartalmaz, a szükséges 400 NE-vel szemben. Ugyanez az adag A.vitaminból 1000 NE, holott a szakirodalom ennek a 20-50-szeresét emlegeti. 

Érdekesség továbbá az is, hogy a szintetikus úton előállított vitaminkészítmények vitamintartalmának kb. a 15-20 %-a szívódik fel, míg a természetes, növényi eredetű vitaminoknak akár 90-95 %-a is, mivel a mikró tápanyagok az egész tápcsatorna hosszában folyamatosan tudnak felszívódni. Tehát hiába látjuk azt egy szintetikus C-vitamin készítményen, hogy 1000 mg-os, mert ebből maximum 150-200 mg szívódik fel, vagyis napi 4-5 szemet kell még ebből is bevennünk. 

Ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor a készítmény árát vizsgáljuk! 

2. Gondos propagandamunkával és ez a veszélyesebb!!!- korlátokat építenek az emberek fejében! Hamis képet alakítanak ki arról, hogy mi az egészség. Mi ebben a gyógyszerek szerepe. Mi a táplálkozáskiegészítők szerepe. Mik az emberi szervezet tényleges vitaminszükségletei. Ez milyen módon pótolható valójában. Stb 

A legjobban az a korlát működik, amit a célközönség saját elméjében építenek fel az elhallgatott igazság és a mesterségesen sulykolt hazugságok hatására. Ezt nehezebb észrevenni, mint a korlátozó jogszabályokat, mert ezt nem érzékeljük, és azt hisszük, hogy a saját véleményünk alapján hoztuk meg a döntéseinket. Holott pontosan úgy döntünk, ahogyan azt elvárják tőlünk. Mert a sok helyről jövő adat igazsággá válik. 

A propaganda egyik rendkívül hatékony módszere a hamis adatok terjesztése. A jóhiszemű, hozzá nem értők pedig elfogadják, ezért aztán már maguktól sem szednek elég vitamint, hiszen úgy tudják hogy sok vitamint szedni veszélyes és felesleges. Néhány példa a széles körben elhintett hamis adatokra: 

Állítólag: A sok C-vitamin vesekövet okozhat Nem igaz. Tudományos bizonyítékok mutatják, hogy ez hazugság. 1996 júniusában publikáltak pl. egy tudományos közleményt. 45 251 férfit vizsgáltak 6 éven át, akik 1500 mg vagy annál több C-vitamint fogyasztottak naponta. Azaz veszélyesen sok a taz RDA adaghoz képest. A vizsgálat nem támasztotta alá ezt a híresztelést. 

Állítólag: 
A zsírban oldódó vitaminok veszélyesek lehetnek, mert felhalmozódva mérgezést okoznak. Hihetőnek tűnik, de ez sem igaz. 

E vitaminból a javasolt napi RDA érték 10 NE (Nemzetközi egység). Tudósok tesztcsoportoknak napi 2000 NE E-vitamint adtak huzamosabb ideig, azaz a javasolt napi adag 200-szorosát, és ezt is biztonságosnak találták. Vagy pl. 1996-ban jelent meg egy tanulmány a neves Lancet nevű szaklapban, arról, hogy 400-800 NE E-vitamin nemhogy nem mérgező, hanem jótékony hatással volt a súlyos koszorúér-betegségben szenvedőkre, akik ezt 1 éven keresztül napi rendszerességgel kapták. A nagy adag hatására kevesebben kaptak szívinfarktust, és az időskori memóriazavarokra is igen jó hatással volt. Vizsgáltak pl. egy népcsoportot, a hunzákat, akik szokásos napi táplálékukkal 75-100 ezer NE (!!!) mennyiségű A-vitamint visznek be. Az A-vitaminból az ajánlott napi adag 5000 NE, a hunzák napi bevitele ennek a 15-20-szorosa. Ahelyett, hogy súlyos mérgezésben szenvednének, feltűnően hosszú ideig élnek, nem ritka náluk a 100 éves korú ember. Továbbá a népcsoport tagjai között ismeretlen a rák és egyéb civilizációs betegségek! 

Sokat segít a gyógyszercégeknek az is, hogy még mindig benne van a köztudatban az a nézet, hogy kiegyensúlyozott táplálkozással minden vitamin, ásványi anyag és nyomelem maradéktalanul bevihető az emberek szervezetébe, ezért semmi szükség táplálékkiegészítők szedésére (minden (női) magazin unalomig ezzel van tele). Természetesen törekedni kell a minél egészségesebb táplálkozásra is!!! De kérdem én, egy átlag ember hogyan tud pl. télen napi 3-5 alkalommal friss gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű kenyeret, stb. enni. Még nyáron sem. 

Sajnos már ez is teljesen elavult nézet, lehet, hogy 100 éve ez még igaz volt, de a mai kor civilizált embere már nem képes átlagos táplálkozás, anyagi helyzet és környezeti feltételek mellett bevinni a ténylegesen szükséges tápanyagokat a szervezetébe. Lássuk, hogy miért van ez így: A modern élelmiszeripar már szintén a profittermelést helyezi előtértbe elsődleges célként, nem pedig az emberek megfelelő, jó minőségű táplálását. Az boltok pultjaira kerülő élelmiszerkészítményeknél az elsődleges kritérium a gusztusos, szép külső, a hosszú eltarthatóság, a beltartalom nem igazán számít. 

A modern élelmiszeripar agyonfeldolgozott, agyontartósított, rengeteg aromával, stabilizátorokkal, színezékekkel ellátott termékei nem tartalmazzák megfelelő mennyiségben a létfontosságú tápanyagokat. 

Sajnos a zöldségek, gyümölcsök, növényi táplálékok többsége sem számít már jó vitamin-, ásványi anyag- és mikroelemforrásnak, mert a növények többsége is tápanyaghiányos állapotban nő fel. (Kísérlettel kimutatták pl., hogy a burgonya C-vitamintartalma jelenleg 40 %-a 100 évvel ezelőtti mennyiségnek!) A termőföldek a sok műtrágyázás ellenére is kimerülőben vannak, ráadásul rengeteg növényt takarítanak be féléretten, hogy a boltba szállításig megőrizzék gusztusos mivoltukat, de ennek hatására a nem, vagy félig érett növény jóval kevesebb tápanyagot tartalmaz. (Érdekesség képen pl. a banánt teljesen éretlenül szedik le, majd a szállítás után, közvetlenül a boltba kerülés előtt etiléngázzal érlelik, hogy szép sárga legyen.) 

Az élelmiszerek reklámokban csillogtatott vitaminokkal való dúsítása nem több egy olcsó reklámfogásnál. Csak meg kell nézni, hogy ténylegesen mennyit adnak hozzá. 

Vége a cikknek.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.