Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (spanyolul 
és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Esp
anya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam
 Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában 
(a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, v
alamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről 
és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz 
tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl 
és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt.
 A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.
A modern Spanyolország mai területén több nép is
 letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak,
 a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, 
több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám 
uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt 
fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény 
királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. 
Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az
 Újvilágot, amivel megalakította a világuraló 
Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa 
legerősebb államává, de a háborúk és más belső 
gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század 
közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát 
Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban 
alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, 
azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli.
Az Európai Unió, a NATO és az ENSZ tagja. 
Fővárosa Madrid.
 
A nép- és országnév eredete
A spanyol szó végső eredete a latin HISPANIOLUS, 
azaz kb. ’hispánka’, amely espaignol alakban került 
a provanszálba, onnan español írásmóddal a spanyolba, 
majd a többi (újlatin) nyelvbe. 
 
 
Népesség
 Bővebben: Spanyolok
 
Spanyolország népességének növekedése
 
Spanyolország nagyobb városai
 
Barcelona
 
Sevilla
 
Demográfia
2007-ben Spanyolország lakossága hivatalosan elérte a 45 millió főt (január 1-jén 45 116 894 fő [1]). Ebből 40 634 326 fő spanyol állapolgár, 4 482 568 fő bevándorló volt. Az állam népsűrűsége 87,8 fő/km², ami a többi nyugat-európai országhoz alacsony, és lakosság eloszlása is aránytalan. A fővárost, Madridot övező területeken kívül a partvidék a legsűrűbben lakott.
A 20. században Spanyolország lakosságának száma
 megduplázódott, köszönhetően az 60-as és 70-es évek l
átványos demográfiai fellendülésnek.
Az ország átlagos termékenységi rátája (TFR) : .
  • Átlagos népsűrűség: 90 fő/km². 
  • Népességnövekedési ráta: 0,09%. 
  • Várható átlagos élettartam: 79 év. 
  • Csecsemőhalandósági ráta: 4,8‰. 
 
Etnikai megoszlás
Az ország lakosainak 72%-a kasztíliai, 8%-a katalán, 
ugyanekkora része galíciai, és 2%-a baszk nemzetiségűnek
 vallja magát.
Az Európai Unió bevándorlásának 50%-a Spanyolországban
 csapódik le. Spanyolország az Európai Unió belső migrációjának
 is a célállomása. Legnagyobb bevándorló csoportok: a
 latin-amerikaiak (1,5 millió), románok (1 millió)[2], 
marokkóiak (576 000), britek (314 000), németek 
(163 000), olaszok (134 000), bolgárok (121 000), 
kínaiak (104 000), portugálok (100 000), 
franciák (100 000), ukránok (70 000), lengyelek (61 000).
 
 
 
Nyelvek
 
Spanyolország nyelvei és dialektusai 
██ Északi kasztíliai nyelvjárások
██ Déli kasztíliai nyelvjárások
██ Asztúriai–leóni dialektusok
██ Aragóniai dialektusok
██ Katalán nyelv
██ Galiciai nyelv
██ Baszk nyelv
██ Okcitán nyelv (aráni)
CASTELLANO – egy nyelv neve
Andaluz – egy kasztíliai nyelvjárás neve
ARAGONÉS – egy dialektus neve
Spanyolországban összesen öt különböző 
nyelvet (illetve ezek nyelvjárásait), 
valamint két dialektust beszélnek.
 A hivatalos államnyelv, amelyet mindenki beszél,
 a kasztíliai spanyol. A bonyolult ősi és nem indoeurópai 
eredetű baszk nyelv kivételével valamennyi nyelv és
 dialektus a latin nyelvből származik. A spanyol államnyelv
 mellett a katalán, a galiciai (amely tulajdonképpen portugál 
nyelvváltozat), valamint a baszk hivatalos nyelvek a saját
 autonóm közösségeikben. Az ötödik nyelv a katalánnal közeli
 rokonságban lévő okcitán, amelynek gascon dialektusát
 (spanyolországi sztenderdizált változata az aráni) a
 
 Pireneusok Aran-völgyében beszélik. Az asztúriai és
 az aragóniai a kasztíliaival közeli rokonságban lévő középkori 
dialektusok folytatásai, erősen visszaszoruló helyzetben
 Az utóbbi három nyelvváltozat hivatalos elismert és állami
 védelemben részesül, 
azonban nem rendelkezik hivatalos státusszal.
 
 
 
 
Közlekedés
 
Modern villamos Bilbaoban
  • Közúthálózata: 
    a spanyol közútak hossza 2003-ban
     666 300 km volt. Az autópályák hossza
     kb. 3000 km, főleg az északi területek é
     
    s a Földközi-tenger partja rendelkezik kiépült pályarendszerrel. 
  • Vasúti hálózata: a
     sínek hossza 14 400 km (2004)
    , részben állami, részben magánkézben, cégek tulajdonában van. 1992-ben elkészült a Madrid-Sevilla között közlekedő nagysebességű vasút (AVE), jelenleg építés alatt áll a Madrid-Barcelona közötti szakasz. Lásd még: RENFE 
  • Vizi közlekedés: 
    19 nagy kikötője közül a legfontosabbak Barcelona és Bilbao kikötői. Valencia, Gijón és Palma de Mallorca ugyancsak jelentős forgalmat mutat fel. Kereskedelmi hajóflottája 144 hajóból áll (2004). 
 
Kultúra
 
 
 
Művészetek
 
Miguel de Cervantes Saavedra
 
Pedro Almodóvar és Penélope Cruz
 
 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.